Elsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben.
A növényről
A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.
A növény hatása
A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.
Kinek ajánlott?
A növény elsősorban azoknak ajánlott, akik viszonylag gyakran szenvednek felső légúti megbetegedésekben. Leghatásosabbnak akkor bizonyul, ha már az első tünetek megjelenésekor elkezdjük az alkalmazását. Megelőzési célból nem ajánlatos használni, ugyanis a betegségek kialakulásának kockázatát nem csökkenti jelentős mértékben. A növény készítményeit gyógyszertárakban leginkább tabletta vagy csepp formájában találhatjuk meg, de fogyaszthatjuk teaként is, a kasvirágtartalmú szopogatótabletta pedig a garatnyálkahártya gyulladása esetén fejt ki gyors hatást. Alkalmazása kenőcsökben is népszerű, ilyen formában gyulladásos bőrbetegségek, ekcéma, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére nyújthat hatékony megoldást.
Mikor nem ajánlott?
Fontos, hogy 8 hétnél tovább ne használjuk, ha a tünetek nem enyhülnek, akkor forduljunk szakemberhez.
A kasvirágtartalmú készítmények szedése nem javasolt immunszupresszív terápia (pl. szervátültetés utáni állapot) esetén, illetve krónikus progresszív és autoimmun betegségekben (pl. sclerosis multiplex, HIV-fertőzés, leukémia) szenvedőknek. Terhesség és szoptatás idején, valamint egy év alatti gyermekek számára sem ajánlott.
(Szerző: Fekete Orsolya gyógyszerészhallgató )
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
