Amikor a szívünk ver, elektromos jelek késztetik összehúzódásra. A szívritmuszavar, másképpen arrhytmia, az elektromos impulzusok bármilyen jellegű megszakadását, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. Ilyenkor a szív összehúzódásait koordináló elektromos jelek nem működnek megfelelően, elveszítik szabályos ütemüket, a szív nem pumpálja elég hatékonyan a vért.
Szívritmuszavarra utalhat
• a mellkasi remegésérzés,
• mellkasi fájdalom,
• túl gyorsan, vagy túl lassan verő szív,
• szédülés,
• légszomj.
Egyes eseteiben előfordulhat azonban, hogy semmilyen panaszt nem okoznak, a betegek egyáltalán nem észlelik a tüneteket, csak rutinvizsgálat során derül fény meglétükre.
A szívritmuszavarnak számos típusa van, melyek közül a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar a pitvarfibrilláció. A pitvar elkezd rendszertelenül összehúzódni, a vér egy része visszamaradhat a pitvarokban, ahol összegyűlve megalvadhat, és vérrög képződhet. A keletkezett vérrög a szívüregből a véráramba jutva az agyban stroke-ot, míg más szervhez érve érelzáródásokat okozhat. A pitvarfibrilláció a stroke egyik legfontosabb kockázati tényezője.
A pitvarfibrilláló betegek terápiájában különösen nagy jelentősége van a stroke megelőzésének, hiszen ez a ritmuszavar ötszörösére emeli az elzáródásos stroke előfordulását. Véralvadásgátló készítmények alkalmazásával megakadályozható a stroke-ot okozó vérrögök képződése, és ez által az agyi érelzáródások kialakulása. Ezért fontos rendszeresen felkeresni a kezelőorvost. Ez a legbiztosabb a szélütés kockázatának csökkentésére.
(Forrás: Galenus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
