
Mit tehetünk a vállfájdalom elkerüléséért?
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
Természetes védelmet nyújt külső szőr- és bőrtakarónk, belső szerveink nyálkahártyája, nyákot termelő mirigyeink, méregtelenítést végző kiválasztó szerveink, harcképes vérsejtjeink és a védőenzimeket termelő immunsejtjeink. Fontos szerep jut annak az 1-2 kg hasznos baktériumtömegnek, mely a szervezetünk külvilággal érintkező részein (bőrön, nyálkahártyákon), döntően a vastagbél területén helyezkedik el.
Védőbástyánk, az immunrendszer egymással kölcsönhatásban álló – a helyi védekezésben elsődleges „sejtes”, és az általános védekezésben jelentős „humorális” (folyékony) – alkotóelemek hálózata. Feladata az idegen anyagok (mikroorganizmusok, daganatsejtek, méreganyagok, allergének) felismerése és megsemmisítése.
Ez a védekezőképesség részben passzív, velünk született, vagyis öröklődő jellegű, részben pedig aktív, a betegségek átvészelése vagy oltások által szerezhető meg. Ha megfelelően működik, képes az ismert és egyszer már leküzdött veszélyforrás újabb támadását kivédeni, ellene védetté (immunissá) tenni a szervezetet. Gyengülésének vagy hiányos működésének következménye a betegségekre való hajlam, a gyógyulás lassúsága, a fertőzésekre és azok szövődményeire való fogékonyság. Túlműködése pedig allergiás betegséget okoz.
Tudjuk, hogy az immunrendszer fittsége függ az általános egészségi és fizikai állapot mértékétől, az életmódtól, a táplálkozástól, a káros szenvedélyektől. Kimutatható mértékben gyengíti a túlhajszoltság, a stressz, a környezet és az élelmiszerek szennyezettsége, a zaklatott életvitel, és számos káros sugárhatás. Szükség van hát védelmére, regenerálására vagy erősítésére.
Forrás: Galenus

A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.

Sok nő számára a menstruációt megelőző napok nem csupán testi, hanem lelki próbatételt is jelentenek.

A bárányhimlő (varicella) az egyik legismertebb fertőző betegség, ami leggyakrabban gyermekkorban fordul elő.