Ha hirtelen akadályozottá válik a fej felé tartó véráramlás, és az agyban egy több mint 8 másodpercig tartó vérellátási zavar jelentkezik, rövid ideig elveszíthetjük az eszméletünket, vagyis elájulhatunk. A vérnyomásnak kb. 50 Hgmm alá kell csökkennie ahhoz, hogy az agyi vérkeringést befolyásolja. A kezdeti tünetek már 2-3 másodpercig tartó vérellátási zavar után jelentkezhetnek, ilyenkor elgyengülünk, ásítozunk, szédülünk, bőrünk nyirkos, hidegverejtékes, sápadt.
Ha az ájult személy vízszintes helyzetben van, fordítsuk oldalra a fejét. Ha ül, nyomjuk a fejét a térdei közé, így könnyebben áramolhat az agyba a vér. Ne itassunk, etessünk vele semmit, csak ha már teljesen magához tért. Amennyiben más tüneteket is tapasztalunk, vagy nem tér magához, hívjunk orvost! Ha az ájulás többször is megismétlődik, mindenképpen javasolt a kivizsgálás.
Leggyakrabban nagy meleg, hosszú állás, erős stresszhatás, fájdalom vagy éhség okozza az ájulást. Ha tudjuk, hogy hosszan kell állnunk, ráadásul meleg vagy levegőtlen helyen, előtte együnk egy keveset, legyen nálunk folyadék és a rendszeresen próbáljuk megmozgatni legalább a végtagjainkat.Az ájulásnak számtalan oka lehet
A folyadék is befolyásolhatja a teljesítményt
Ha a kézenfekvő okok kizárhatók, érdemes megvizsgálni, nem szív- és érrendszeri okok állnak-e az eszméletvesztés mögött. Először azt próbáljuk tisztázni, hogy nincs-e valamilyen strukturális szívbetegség vagy ritmuszavar a háttérben. A páciens korábbi betegségeinek ismertetése mellett fontos ennek eldöntéséhez a rosszullét pontos leírása: milyen körülmények között, meddig tartott, van-e jelen visszamaradó tünet – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A kardiológiai kivizsgálásnál természetesen megmérjük a vérnyomást, 12 elvezetéses EKG-t készítünk, szükség lehet szívultrahangra és terheléses EKG vizsgálatra is a pontos diagnózis felállításához.
Ritmuszavar esetén további vizsgálatok is kellenek, mint például a 24 órás EKG monitorozás, bizonyos elektrofiziológiai vizsgálatok. Akiknél szívritmuszavarra lehet következtetni, szóba jöhetnek még más szakmákkal való konzultációk (pl. endokrinológiai vizsgálat a pajzsmirigy túlműködés kizárására), hogy a kezelés a ritmuszavar okának megfelelően kezdődhessen meg. A legfontosabb, hogy vegyük komolyan a tüneteket, hiszen megfelelő és időben elkezdett kezeléssel sokkal súlyosabb bajtól óvhatjuk meg magunkat.
(Forrás: PatikaMagazin)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
