Cukorbetegség: Könnyen kialakul, de utána nehéz kezelni
A cukorbetegség világnapja kiváló alkalom arra, hogy áttekintsük életmódunk és a diabétesz kialakulásának összefüggéseit, illetve megismerjük az éveken át fennálló betegség következményeit. Világszerte 422 millió ember küzd (a populáció kb. 10%-a1) ezzel az immár népbetegségnek számító kórral, Magyarországon pedig az emberek 41% százaléka érintett valamilyen módon: azaz ő maga vagy valamelyik családtagja diabéteszes.2 Jó hír azonban, hogy a 2-es típusú cukorbetegség esetén kezünkben van az irányítás, hiszen kialakulása függ az életmódtól is, így a felelősség a miénk – hívják fel a figyelmünket a november 14-ei világnap alkalmából az orvosok.
Egy 2018-as kutatás szerint a magyarok naponta átlagosan 284 percet ülnek a tv előtt, ez 16 perc híján 5 óra3, ami a sporttól és más aktív kikapcsolódási formáktól veszi el az időt.4 Szervezetünk egyik csodája az alkalmazkodóképesség, de ez egyben a legnagyobb csapda is, hiszen ha hozzászokunk ehhez az életmódhoz, egyre kevésbé hiányzik majd a rendszeres testmozgás. Ennek eredményeként két dolgot veszítünk egyszerre: a testsúlyunk feletti kontrollt és a stressz levezetésének egyik legjobb formáját – előbbi legtöbb esetben túlsúlyhoz, míg a kezeletlen stressz előbb-utóbb magas vérnyomáshoz vezethet. Mindkettő egyaránt növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
De ez nem az egyetlen veszélyforrás, hiszen a szénhidrátdús étkezés és az egészségtelen ételek hatására nem csak a testsúlyunk gyarapodik, hanem a vércukorszintünk is szélsőséges igazodásba kezd, majd hosszú távon az inzulin-háztartásunk is felborul. Ha nem figyelünk oda, ezt később könnyen inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség követheti. Kezdetben még elegendő lehet, ha egészségesebb életmódra váltunk, de van egy pont, ahonnan már visszafordíthatatlanok a következmények.
Érdemes odafigyelni, mert az olyan ártatlannak tűnő tünetek, mint a fokozott szomjúság, a gyakori éhségérzet, a szokatlan fáradtság, a homályos látás, az éjszakai alvást is gyakran megszakító vizelési inger mind utalhatnak kezdődő vagy akár már előrehaladott diabéteszre. A betegség további jelei lehetnek az ingerlékenység és hangulatváltozások, a váratlan fogyás illetve a lassan gyógyuló vágások, sebek és zúzódások is.
Amennyiben már diagnosztizált cukorbetegek vagyunk, nagyon fontos, hogy ismerjük annak következményeit, veszélyeit. Ha nem figyelünk oda, olyan súlyos szövődmények alakulhatnak ki, melyek akár végzetesek is lehetnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy világszerte évente 1,5 millió halálesetet tulajdonítanak ennek a betegségnek5. De rendszeres kontrollal, bizonyos esetekben önvizsgálattal időben felismerhetjük a szövődményeket – orvosunknak is segíthetünk, ha megosztjuk vele új, szokatlan tüneteinket.
A leggyakoribb szövődményeket talán többen ismerik:
látásromlás, vakság;
idegi fájdalmak, zsibbadások;
veseműködési zavar, fehérje ürítés;
érszűkület (koszorúerek, agyi, erek, végtagok);
diabéteszes láb (lábszárfekély),
szívinfarktus, agyembólia, bénulások.
Kevésbé ismert, de mégis nagyon gyakori, hogy a tartós diabétesz hatására sok esetben szívelégtelenség alakul ki. Ha valakinél tartósan, 5 évnél hosszabb ideje áll fenn a betegség, mindenképpen szükséges a szívműködést ellenőrző szűrővizsgálatokra is járnia, mert minél régebb óta érintett, annál nagyobb az esélye annak, hogy csökkent teljesítőképességűvé válik a szíve.6 Cukorbetegség esetén ráadásul akár négyszer akkora lehet a szívelégtelenség kialakulásának a kockázata, mint a nem cukorbeteg pácienseknél.7
Érdekesség és jó tudni, hogy nem csak a cukorbetegség szövődménye lehet a szívelégtelenség, hanem a nem megfelelő szívműködés szövődménye is lehet a cukorbetegség. Ezt felmérések is igazolják, miszerint a szívelégtelenséggel kórházba felvett betegek 40%-ánál diabétesz állapítható meg.8 A kutatók szerint mindez két okból lehetséges: egyrészt mert a magas vércukorszint roncsolja a szívizomsejteket, másrészt mert az ilyenkor kialakult érkárosodás miatt a szívnek nagyobb munkát kell végeznie. A szívelégtelenségben szenvedők esetében a szervezet maximális oxigénfelvételi szintje már idejekorán jelzi az inzulinrezisztencia, vagy a prediabétesz kialakulásának esélyét.
A szívelégtelenség megelőzésében sokat segít az a felfedezés, hogy már az inzulinrezisztencia is előre jelezheti a betegség kialakulását, igaz, nem akkora rizikóval, mint a régóta diabéteszes betegek esetén. Éppen ezért, ha valaki cukorbeteg, a kezelőorvosa a bevett szűrővizsgálatok mellett a szívizom teljesítményét is figyelemmel kíséri, hogy időben észrevegye a nem megfelelő szívműködésre utaló jeleket.
Szerencsére nemcsak negatív irányba befolyásolja egymást a két kór, a szívelégtelenséggel kórházba került betegek gyógyulását például egyértelműen felgyorsítja, ha odafigyelnek a beteg vércukorszintjének ideális szinten tartására. A terápiában felhasznált gyógyszereket is mindenképpen szükséges összehangolni, mert gátolhatják és segíthetik is egymás működését.
A kezelőorvosok ennek érdekében átfogóbban gondolkoznak, és akár más, a rizikóbetegségekre specializálódott szakemberekkel is együttműködnek, hogy minden ismert kölcsönhatást számításba vegyenek az eredményes gyógyulás érdekében.
Mit tehetünk az őszi hajhullás, korpásodás és fejbőrpanaszok ellen?
Az ősz beköszöntével nemcsak a természet változik meg, hanem a testünk is alkalmazkodik a hűvösebb, szelesebb időjáráshoz. Amikor lehűl a levegő és előkerülnek a sapkák, sálak és a vastagabb kabátok, hajunk és fejbőrünk is különleges igénybevételnek van kitéve. Sokan ilyenkor azt veszik észre, hogy a hajuk jobban hullik, a fejbőrük szárazabb vagy épp zsírosabb lesz - és gyakran sajnos megjelenik a korpa is. Ezek a változások nem feltétlenül jelentenek betegséget – az évszakváltás természetes folyamatokat indít el, de érdemes tudatosan felkészülni rájuk.
Az ősz beköszöntével nemcsak ruhatárunkat kell átalakítanunk, hanem bőrápolási rutinunkat is. A hűvös, szeles idő és a beltéri fűtés egyaránt megviseli a bőrt: gyakrabban jelentkezik szárazság, húzódás, repedezett kéz, kipirosodás, sőt, az érzékenyebb bőrűeknél akár ekcémás tünetek is fellángolhatnak. Ahhoz, hogy bőrünk ősszel is egészséges és rugalmas maradjon, fontos a tudatos hidratálás, a megfelelő krémek használata és a kíméletes ápolás.
Tőzegáfonya – az immunrendszer és a húgyutak védője
Ősszel a szervezetünk egyre inkább ki van téve a megfázásnak, a fáradtságnak és a húgyúti problémáknak. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan keresik a természetes immunerősítőket és avédelmező élelmiszereket. A tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) talán nem olyan ismert gyümölcs, mint az alma vagy a körte, mégis évszázadok óta a népi gyógyászat egyik titkos fegyvere.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
