Bizonyára mindenki tisztában van a verejtékezés testhőmérséklet-szabályozó funkciójával. Már általános iskolában tanítják, hogy hatására a bőrfelszín lehűl és csökken a testhőmérséklet. Talán még a verejtékmirigyek víz- és elektrolit-kiválasztásban játszott szerepe sem hangzik teljesen ismeretlenül, azonban a verejtékezés azon funkciója, hogy a szervezetünkben felgyűlt nehézfémeket és petrolkémiai anyagokat kiválasztja, egész biztosan új információt jelent sokak számára.
Az izzadás hatására működésbe lép a nyirokrendszer, melynek fő feladata, hogy kiválassza a test folyadékaiból és szöveteiből a káros anyagokat, s azokat a bőrön át kijuttassa a szervezetből.
Az intenzív méregtelenítés során távoznak a testünkből a méreganyagok, egy idő után a testzsír is kevesebb lesz, vagyis akár fogyás is beindulhat.
„Mi következik mindebből? Az, hogy ha egészségesek akarunk maradni, akkor a méregtelenítő hatás érdekében célszerű időnként az őszi-téli hónapokban is alaposan megizzadnunk szaunázással és/vagy sportolással” – tudtam meg Felföldi Melittától, aki minden nap 1,5-2 órát izzasztja magát edzés közben, így külön szaunázni nem szokott járni, legalábbis kifejezetten ebből a célból nem.
A táplálkozási tanácsadó e téma kapcsán figyelmembe ajánlotta az Archives of Environmental Contamination and Toxicology (Környezetszennyezés és toxikológia) nevű amerikai szaklapban megjelent tanulmányt 2011-ből, mely az emberi szervezetben felhalmozódó mérgező vegyületek hatásával és azok kiválasztásával foglalkozik.
A tanulmányból kiderül, hogy különböző mennyiségben találhatók toxikus anyagok a vérünkben, a vizeletünkben és az izzadságunkban.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/09/02/amit-eddig-meg-nem-tudtal-az-izzadasrol/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
