A XXI. század embere naponta másfél-két órával kevesebbet alszik, mint amennyit dédszülei aludtak száz évvel ezelőtt. Ráadásul nemcsak kevesebbet, de rendszertelenebbül is. Mindez megbosszulja önmagát. Számos vizsgálat mutat rá arra, hogy a kialvatlanság a közlekedési és egyéb balesetek egyik fő rizikófaktora.
A kevés, illetve a nyugtalan alvás egyaránt jelentősen fokozza a balesetek kockázatát, mintegy 35-45%-kal növeli azt. A szív- és érrendszer is megsínyli a kevés vagy nem pihentető alvást, azok hatására például másfélszeresére nőhet a koronáriás szívbetegségek kockázata.
Gyermekeknél és felnőtteknél is bebizonyosodott az elhízás, a cukorbetegség és a túlságosan rövid alvásidő közötti szoros kapcsolat. Megfigyelték, hogy aki túl keveset alszik, az önkéntelenül is a magas szénhidráttartalmú élelmiszereket részesíti előnyben. Emellett az alváshiányos személyek a felvett cukroktól nehezebben szabadulnak meg. Mindez ahhoz vezet, hogy aki kevesebbet alszik, nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott, és nagyobb eséllyel fog a cukoranyagcsere zavaraival küzdeni. Az elhízottak aránya a napi 7-8 órát alvók körében a legalacsonyabb, az 5 óránál kevesebbet alvóknál hirtelen megugrik az elhízás valószínűsége.
Azt mindenki tudja, hogy a kialvatlanság „nyúzottsággal” és ingerlékenységgel jár. Emellett hosszú távon bizonyos pszichés kórképek, így például a depresszió gyakoriságát is 2-3-szorosára emelheti a túl kevés vagy megzavart nyugalmú alvás. A náthás őszi idő kapcsán nem árt tudni, hogy a náthát kiváltó vírusokkal szembeni védekezés egyik legjobb módja, ha eleget alszunk. A szervezet vírusokkal szembeni ellenálló képességére ugyanis jelentősebb hatással van az alvásidő, mint az életkor, a táplálkozás, a stressz vagy a dohányzás. Aki napi 6 óránál kevesebbet alszik, az legalább négyszer annyira fogékony a náthára, mint az, aki legalább 7 órát alszik éjjelente.
(Írta: Dr. Budai Lívia PhD szakgyógyszerész / Patika Magazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
