A stressz szerepe a szív- és érrendszeri betegségeknél
A szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban.
Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségekkel.
A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot. Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív- és érrendszeri események bekövetkezését.
A kutatók két különböző tanulmányból vonták le következtetéseiket. Az első 293 beteg agytevékenységét vizsgálta, továbbá a csontvelőt, a lépet és érrendszerüket. Négy éven át követték a pácienseket, hogy kiderítsék, kifejlődött-e szív- és érrendszeri betegség.
Ezen időszak alatt 22 betegnél találtak ilyen betegségeket, és ők voltak azok, akiknél az amigdala fokozott tevékenységét mutatták ki – ismertette a tanulmányt a BBC honlapja.
A második kisméretű kutatás során 13 betegnél kutatták a stressz szintje és a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok közötti kapcsolatot. Kiderítették, hogy akiknek a legmagasabb volt a stressz-szintjük, azoknál volt a legintenzívebb az amigdala tevékenysége, valamint a vérben és az artériákban több bizonyítékot találtak a gyulladásra.
Ahmed Tawakol, a kutatás vezetője elmondta: “Eredményeink páratlan betekintést nyújtanak abba, miként vezet el a stressz szív- és érrendszeri betegségekhez. Ennek alapján a stresszoldás olyan előnyökkel járhat, amelyek túlmutatnak a lelki egészség javításán.”
Az amigdala mandulaformájú neuroncsoportokból áll, amelyek mélyen az agy halántéklebenyének középső részében találhatók. Az amigdala embernél is, állatnál is fontos szerepet játszik a félelemre és az örömre adott válaszban. A szakemberek hangsúlyozták, hogy kutatásaikat folytatni kell ahhoz, hogy az eredményeket megerősítsék.
A humán papillomavírus (HPV) rendkívül elterjedt; bizonyos típusai nemi szervi szemölcsöket, mások daganatos elváltozásokat okozhatnak (pl. méhnyak-, szeméremtest-, végbél-, pénisz-, valamint egyes fej-nyaki daganatok). A védőoltás a leghatékonyabb megelőző eszköz – minél előbb kerül beadásra, annál jobb. Magyarországon a 7. évfolyamos lányok és fiúk számára az iskolai kampányban önkéntes és térítésmentes a vakcina, szülői beleegyezéssel.
Higiéniai szokások az iskolában – hogyan óvhatjuk meg gyermekeink egészségét?
Az iskolakezdés minden évben új kihívásokat jelent a gyerekek és a szülők számára. A közösségbe kerülés vagy a hosszabb szünet utáni visszatérés együtt jár azzal, hogy a gyerekek sokkal több kórokozóval találkoznak, mint otthon. A megfázások, fertőzések és gyomor-bélrendszeri betegségek gyakran az iskolai közösségekben terjednek a leggyorsabban. A jó hír, hogy megfelelő higiéniai szokásokkal a kockázat jelentősen csökkenthető – ehhez azonban a szülők és a pedagógusok közös odafigyelése szükséges.
A szőlőmag nem csupán a borkészítés mellékterméke: a természet egyik igazi kincse. Magas antioxidáns-tartalma és egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt ez az apró mag igazi szuperételnek számít. Miért érdemes rendszeresen fogyasztani? Íme, a legfontosabb egészségügyi előnyei.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
