Egy, a New England Journal of Medicine c. szaklapban publikált friss tanulmány szerint a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél különösen súlyos egészségkárosodást okozhat a jojó-effektus. Az amerikai tudósok úgy találták, hogy az olyan betegeknek, akik átlagosan 4,7 évig kitették magukat a nagy súlyváltozásoknak, jóval nagyobb esélyük volt a szívinfarktusra, a stroke-ra, és akár a végzetes kimenetelre, mint azoknak, akiknek a súlya csak csekélyebb mértékben változott.
A káros, rohamszerű fogyókúrák és „csodadiéták” velejárójaként ismert jojó-effektus káros hatásairól már eddig is sokat lehetett hallani. A viszonylag gyors és nagy tömegű fogyás, majd az utána jelentkező visszahízás nem csak a bőrt viseli meg, hanem a szív-és érrendszert is.
A szívkoszorúér-betegség a leggyakoribb szívbetegség az Egyesült Államokban, évente mintegy 370 ezer ember haláláért tehető felelőssé. Ezt a betegséget az atherosclerosis jellemzi, vagyis az a folyamat, amely során a szívet vérrel tápláló koszorúérben plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok felhalmozódva aztán akadályozhatják a szív vérellátását, amely végső soron akár szívinfarktushoz is vezethet.
A kutatók 9509 férfit és nőt vontak be a vizsgálatba, akik 35-75 év közöttiek voltak. A szívkoszorúér-betegségmellett valamennyiüknek magas volt a koleszterinszintje, ezért koleszterincsökkentő terápián is részt vettek. Az utánkövetéses periódusban 4,7 évig követték őket, azt vizsgálva, hogyan hat rájuk a testsúlyváltozás. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy azok a túlsúlyos személyek, akik a legnagyobb súlyváltozásokon mentek keresztül (és ez „csupán” 4 kilogramm fel-le ugrálását jelentette), 117 %-kal növelték a rizikójukat a szívinfarktusra, 136 %-kal a stroke-ra és 124 %-kal a halálozásra, azokhoz képest, akiknek csak kevesebbet ugrándozott a súlyuk. További megállapítás volt, hogy a jojó-effektus a cukorbetegség kialakulásának esélyét is növeli – bár a kutatók hozzáteszik, hogy a téma egyelőre csak megfigyelésnek minősíthető, és további kutatásokat igényel.
(Forrás: PatikaMagazin)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
