2003-ban még az ötödik leggyakoribb halál-okként tartották számon, ám nagyjából tíz év elteltével elérte a lista negyedik helyét. A WHO aggasztó előrejelzése szerint a következő néhány évben ismét egy helyet előre lép és a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. A kedvezőtlen statisztika okairól és a betegség szűrési lehetőségeiről dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Tüdőközpont főorvosa beszélt.
„Az érintettek többsége már csak a betegség előrehaladott stádiumában kerül szakemberhez. Ebben sajnos szerepet játszik az is, hogy az egyre növekvő betegszám ellenére még mindig nagyon kevesen tudnak a betegség tüneteiről és a szűrés lehetőségéről, az időben kezdett terápia fontosságáról. A COPD, vagyis krónikus obstruktív légúti betegség nem gyógyítható, de idejében felismerve, a szükséges kezelést megkezdve az állapotromlás megelőzhető, gyógyszeres terápiával és életmódváltással a betegek életminősége jelentősen javítható.”
A legtöbb beteg nehézlégzéssel fordul orvoshoz, amely először csak terhelésre, később már nyugalmi állapotban jelentkezik. Ez a tünet azonban már a betegség előrehaladott állapotát jelzi, amikor már jelentős javulást már nem lehet elérni. A legfontosabb – lenne – a kezdeti tünetek idején orvoshoz fordulni. Ezeket azonban hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, de könnyen össze is téveszthetjük más légúti betegségekkel. A szűrővizsgálatot különösen az alábbi tünetek észlelésekor nem érdemes halogatni: reggelenként jelentkező krónikus köhögés, fokozott váladékképződés a légutakban és fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés.
Rövid ideje fennálló köhögést a betegek általában otthon próbálnak meg kezelni. Orvoshoz többnyire csak akkor fordulnak, ha a köhögés elhúzódó, vagy a nappali tevékenységet, éjszakai pihenést zavarja. Mivel ilyenkor a legtöbben valamilyen légúti fertőzésre gondolnak, a háziorvosukat keresik fel, aki az egyéb tünetek függvényében és a beteg részletes kikérdezése alapján, ha szükségesnek ítéli, tüdőgyógyászhoz irányítja a beteget. A diagnózis megállapítása és a személyre szabott kezelés összeállítása tüdőgyógyász feladata.
A betegség gyanúját felveti, ha a páciens 3 vagy több esetben igennel válaszol a COPD szűrésére ajánlott kérdőív (GOLD szakértői bizottság, 2002) kérdéseire. Ilyenkor szükséges a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése.
A COPD szűrésére alkalmas, fájdalmatlan eljárás a légzésfunkciós vizsgálat, másnéven spirometria. Segítségével már kezdeti stádiumban is felismerhető a betegség jelenléte. A vizsgálattal a be- és kilélegzett levegő térfogata mellett több fontos adat is mérhető, melyek mind lényegesek a COPD diagnózisához: áramlási sebességét mérve következtetni tudunk a tüdő funkcióra, a hörgők esetleges beszűkülésére (obstrukció), a légzőizmok és a légzési folyamat állapotára.
„Az eredmények függvényében tudjuk összeállítani a személyre szabott terápiát. Ma már korszerű készítmények állnak rendelkezésre, eredményesek a kezelésben azonban csak akkor lehetünk, ha a betegek idejében orvoshoz fordulnak a panaszaikkal” – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
